2023, Volume 20, Issue 1
|
Melinda Szőke Historical Toponomastics and the Study of Medieval Hungarian Forged Chartres: Chronological Layers of the Pécsvárad Abbey Founding Charter
Voprosy onomastiki, 2023, Volume 20, Issue 1, pp. 43–55 (in English) Received on 15 December 2021 Abstract: Charters written in Latin containing vernacular toponyms represent important sources in the early history of European toponymic system. Besides authentic and original charters, there are numerous forged charters and charters that can be read only in later copies. The umbrella term used for such documents is charters with an uncertain chronological status. From the perspective of historical toponomastics and linguistics, we may suppose the existence of multiple chronological layers in such documents. The author uses the example of the Pécsvárad Abbey Charter to introduce a method for distinguishing these layers using the charter’s toponymic data and the methods of historical toponomastics. Primarily, it takes to identify possible chronological periods that can be reflected in the studied charter, followed by the subsequent linguistic analysis of the language forms attested in the document with a special focus on place names as the key elements of the charter’s content. The author emphasises two techniques of analysing toponymic materials of charters that can help clarify the chronological attribution of specific forms: the comparative analysis of the Latin naming constructions largely used in Hungarian medieval charters and displaying a distinct statistical pattern in their evolution, and the method of toponym reconstruction which consists in establishing the possible evolution of the toponym based on a variety of linguistic, historical and geographical data and language laws. The first method helps isolate parts of the text that can relate to a specific chronological layer, while the application of the second leads to outlining the relative chronology of the toponym change and thus to attributing its form attested in the charter to a particular period of time. Although the analysis relies on one single Hungarian charter, it has wider-ranging consequences and may be applied to other Latin medieval sources that include toponymic units in other “vulgar” languages. Keywords: toponyms; charters with an uncertain chronological status; Latin naming constructions; historical toponomastics; method of toponymic reconstruction; medieval Hungary. Acknowledgements References Bárczi, G. (1958a). A magyar szókincs eredete [The Origin of the Hungarian vocabulary]. Budapest: Tankönyvkiadó. Bárczi, G. (1958b). Magyar hangtörténet [Hungarian Phonological History]. Budapest: Tankönyvkiadó. Benkő, L. (1953). Hangtani tanulmányok a magyar kettőshangzók köréből [Phonological Studies from the Hungarian Diphthongs]. Nyelvtudományi Közlemények, 54, 37–62. BMFN — Pesti, J. (Ed.). (1982). Baranya megyeföldrajzi nevei [Place Names of Baranya County] (Vols. 1–2). Pécs: Baranya Megyei Levéltár. DHA, 1 — Györffy, Gy. (1992). Diplomata Hungariae Antiquissima. Accedunt epistolae et acta ad historiam Hungariae pertinentia 1. Ab anno 1000 usque ad annum 1196. Budapest: Akadémiai Kiadó. EWUng. — Benkő, L. (Ed.). (1993–1995). Etymologisches Wörterbuch Ungarischen (Vols. 1–2). Budapest: Akadémiai Kiadó. Fedotov, M. R. (1996). Etimologicheskii slovar’ chuvashskogo iazyka [Etymological Dictionary of the Chuvash Language] (Vols. 1–2). Cheboksary: Chuvash State Institute of Humanities. Fejérpataky, L. (1885). A királyi kancellária az Árpádok korában [The Royal Chancellery in the Age of the Árpáds]. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia FNESz. — Kiss, L. (1988). Földrajzi nevek etimológiai szótára [The Etymological Dictionary of Geographical Names] (Vols. 1–2). (4th ed.). Budapest: Akadémiai Kiadó. Gallasy, M. (1989). Növénynévi alapú régi településneveink [Old Settlement Names Derived from Names of Plants]. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 183, 83–93. Gerstner, K. (2018a). Szókészlettörténet [History of Hungarian Vocabulary]. In J. Kiss, & F. Pusztai (Eds.), A magyar nyelvtörténet kézikönyve [Handbook of Hungarian Language History] (pp. 249–270). Budapest: Tinta Könyvkiadó. Gerstner, K. (2018b). Hangtörténet [Historical Phonology]. In J. Kiss, & F. Pusztai (Eds.), A magyar nyelvtörténet kézikönyve [Handbook of Hungarian Language History] (pp. 103–128). Budapest: Tinta Könyvkiadó. Gombocz, Z. (1907). Régi török jövevényszavaink [Our Old Turkish Loanwords]. Magyar Nyelv, 3, 357–370. Gy. — Györffy, Gy. (1963–1998). Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza [Historical Geography of Hungary in the Age of the Árpád Dynasty] (Vols. 1–4). Budapest: Akadémiai Kiadó. Györffy, Gy. (1969). A magyar egyházszervezés kezdeteiről újabb forráskritikai vizsgálatok alapján [From the Beginnings of the Hungarian Church Organization Based on Recent Source-critical Studies]. MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának Közleményei, 18, 199–225. Györffy, Gy. (1977). István király és műve [King Stephen and his Achievements]. Budapest: Gondolat. Györffy, Gy. (1994). King Saint Stephen of Hungary. New York: Columbia University Press. Hoffmann, I. (2004). Az oklevelek helynévi szórványainak nyelvi hátteréről [On the Linguistic Background of Toponymic Remnants in Charters]. Helynévtörténeti Tanulmányok, 1, 9–61. Hoffmann, I. (2010). A Tihanyi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás [The Founding Charter of the Abbey of Tihany as a Source of Toponym History]. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. Hoffmann, I. (2019). Linguistic Reconstruction — Ethnic Reconstruction. Onomastica Uralica, 15, 5–12. Hoffmann, I. (2020). Adat és elmélet a Kárpát-medence korai ómagyar kori nyelvi viszonyainak vizsgálatában [Data and Theory in the Study of Linguistic Relations in the Carpathian Basin during the Old Hungarian Era]. Magyar Nyelv, 116, 386–401. Hoffmann, I., Rácz, A., & Tóth, V. (2017). History of Hungarian Toponyms. Hamburg: Buske. Hoffmann, I., Rácz, A., & Tóth, V. (2018). Régi Magyar helynévadás. A korai ómagyar kor helynevei mint a magyar nyelvtörténet forrásai [Old Hungarian Place Naming. Toponyms of the Early Old Hungarian Era as Sources of Hungarian Language History]. Budapest: Gondolat Kiadó. Jakubovich, E., & Pais, D. (1929). Ó-magyar olvasókönyv [Old-Hungarian Reading Book]. Pécs: Danubia. Kenyhercz, R. (2016). A középkori oklevelek átírási gyakorlatának nyelvtörténeti vonatkozásai [The Philological Aspects of Transcription Practices in Medieval Charters]. Helynévtörténeti Tanulmányok, 12, 7–44. Kenyhercz, R. (2020). A Szepes vármegyére vonatkozó középkori oklevelek filológiai tanulságai [Philological Findings from the Historical Linguistic Study of Medieval Charters from Szepes County]. Magyar Nyelvjárások, 58, 81–108. KMHsz. — Hoffmann, I. (Ed.). (2005). Korai magyar helynévszótár 1000–1350. 1. Abaúj–Csongrád vármegye [A Dictionary of Early Hungarian Toponyms 1000–1350. I. Abaúj–Csongrád Counties]. Debrecen: Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke. Kniezsa, I. (1928–1929). A magyar helyesírás a tátárjárásig [The Hungarian Orthography before the Tartar Invasion]. Magyar Nyelv, 24, 188–197, 257–265, 318–327; 25, 27–34. Kovács, É. (2018). A Százdi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás [The Founding Charter of the Abbey of Százd as a Source of Toponym History]. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. Kristó, Gy. (1996). Hungarian History in the Ninth Century. Szeged: Szegedi Középkorász Műhely. Ligeti, L. (1986). A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előttés az Árpád-korban [The Relations of the Hungarian Language with Turkic before Magyars’ Land Acquisition and in the Árpád Era]. Budapest: Akadémiai Kiadó. MTsz. — Szinnyei, J. (Ed.). (1893–1901). Magyar tájszótár [Hungarian Regional Dictionary] (Vols. 1–2). Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. Munkácsi, B. (1882). Török kölcsönszók [Turkish Loanwords]. Magyar Nyelvőr, 11, 56–61. OklSz. — Szamota, I., & Zolnai, Gy. (Eds.). (1902–1906). Magyar oklevél-szótár. Pótlék a Magyar Nyelvtörténeti Szótárhoz [Hungarian Charter Dictionary. Supplement to the Hungarian Dictionary of Language History]. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. Róna-Tas, A. (1999). Hungarians and Europe in the Early Middle Ages. An Introduction to Early Hungarian History. Budapest: CEU Press. Solymosi, L. (2006). Írásbeliség és társadalom az Árpád-korban [Written Culture and Society in the Árpád Era]. Budapest: Argumentum Kiadó. Szamota, I (1895). A tihanyi apátság 1055-iki alapítólevele mint a magyar nyelv legrégibb hiteles és egykorú emléke [The 1055 Founding Charter of the Abbey of Tihany as the Oldest Authentic and Contemporary Linguistic Record of the Hungarian Language]. Nyelvtudományi Közlemények, 25, 129–167. Szentgyörgyi, R. (2009). Terminológiai széljegyzet a Tihanyi alapítólevél kétnyelvű helymeghatározásaihoz [Terminological Marginal Note for Bilingual Locations of the Founding Charter of Tihany]. Magyar Nyelv, 105, 62–68. Szentpétery, I. (1930). Magyar oklevéltan [Hungarian Diplomatics]. Budapest: Magyar Történelmi Társulat. Szentpétery, I. (1942). A középkori oklevélátiratok hibáinak elemzése [Analysis of Mistakes in Medieval Transcripts]. In Emlékkönyv Melich János 70. születésnapjára [Memorial Volume on the 70th Anniversary of János Melich] (pp. 401–423). Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság. Szőke, M. (2006). A garamszentbenedeki apátság alapítólevelében szereplő szórványok nyelvi alkata és szövegbeli helyzete [The Linguistic Lorm and Textual Position of the Toponymic Remnants of the Founding Charter of the Abbey of Garamszentbenedek]. In Z. Kovács, & P. Szirák (Eds.), Juvenilia. Debreceni bölcsész diákkörösök antológiája [Juvenilia. Anthology of Debrecen Humanities Students] (pp. 263–274). Debrecen: Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadó. Szőke, M. (2015). A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti vizsgálata [Historical Linguistic Analysis of the Founding Charter of the Abbey of Garamszentbenedek]. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. Szőke, M. (2017). A Bakonybéli alapítólevél birtokneveiről [Estate Names in the Founding Charter of the Bakonybél Abbey]. Magyar Nyelvjárások, 55, 137–151. Szőke, M. (2018a). A hamis oklevelek a magyar nyelvtörténeti vizsgálatok szemszögéből [Forged Charters from the Perspective of Linguistic Analysis]. Századok, 152, 419–434. Szőke, M. (2018b). The Textual Positioning of Toponyms in Latin Language Medieval Hungarian Charters. Onomastica Uralica, 12, 31–43. Szőke, M. (2019a). A Historical Linguistic Analysis of Hungarian Toponyms in Non-Authentic Charters. Onomastica Uralica, 15, 97–108. Szőke, M. (2019b). A Pécsváradi oklevél Scedluc helynevéről [On the Scedluc Toponym of the Charter of Pécsvárad]. Helynévtörténeti tanulmányok, 15, 107–120. Szőke, M. (2020a). The Historical Linguistic Analysis of the Interpolated Sections of the Founding Charter of the Abbey of Garamszentbenedek. In L. Balode, & C. Zschieschang (Eds.), Onomastic Investigations 2 (Proceedings of the International Scientific Conference „Onomastic Investigations” Riga, May 10–12, 2018) (pp. 273–285). Riga: LU Latviešu valodas institūts. Szőke, M. (2020b). A latinizálás és hiánya a pécsváradi apátság alapítólevelében [The Latinization and its Absence in the Foundation Charter of Pécsvárad Abbey]. Névtani Értesítő, 42, 29–46. Szőke, M. (2020c). A Pécsváradi oklevél helyneveinek szövegkörnyezete [The Textual Context of Toponyms in the Charter of Pécsvárad]. Magyar Nyelvjárások, 58, 109–120. TESz. — Benkő, L. (Ed.). (1967–1976). A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára [The Historical-Etymological Dictionary of the Hungarian language] (Vols. 1–3). Budapest: Akadémiai Kiadó. Tóth, V. (2019). Methodological Problems in Etymological Research an Old Toponyms of the Carpathian Basin. Onomastica Uralica, 15, 13−30. WOT — Róna-Tas, A., & Berta, Á. (2011). West Old Turkic. Turkic Loanwords in Hungarian (Vols. 1–2). Wiesbaden: Harrassowitz Verlag. Zsoldos, A. (2020). The Árpáds and Their People. An Introduction to the History of Hungary from cca. 900 to 1301. Budapest: Research Centre for the Humanities. |
 |
